Furcsa érzés volt azon a bringázós estén lefeküdni. Olyan volt, mintha folyton csodálkoznék. Annyi sok estét töltöttem el az elmúlt hetekben nagyon mélyen magam alatt, állandó kínoktól gyötörve, a tehetetlenség érzésétől szenvedve, a kiutat még csak nem is sejtve!
És ezen az estén valami megváltozott. Olyan megnyugtató volt, hogy nem gyötör a tehetetlenség, hogy valami kis remény már látszik.
Érezted már valaha, hogy a lelked, amit már régen kínoz valami, hirtelen picit megnyugszik? Ha igen, tudod, miről beszélek.
Ha nem, nehéz elmondani, milyen érzés. Azért, mert sokszor úgy cipeled a terheidet, hogy fel sem ismered.
Képzeld el, hogy elindulsz egy hosszú túrán, és az elején titokban a hátadra kötnek egy harminckilós batyut. Cipeled, küszködsz vele, haladsz is meg nem is. Menet közben lassan-lassan kezd tudatosulni, hogy valami nem stimmel. Még mindig mész, vagy inkább csak vánszorogsz, de egyre biztosabban tudod, hogy valami nincs rendben. És rövidesen arra is rájössz, hogy ami nem jó, ami gátol, az nem egyéb, mint a hátadon a harminckilós batyu.
A felismerés felér egy megvilágosodással. Kidobsz valamit a batyuból. Kicsit könnyebb lett, még valamit kidobsz belőle. És addig dobálod belőle a sok fölösleges súlyt, míg nem marad semmi.
Na ebben a pillanatban érzed azt a megkönnyebbülést, amit én éreztem azon az estén.
Az út nagy része még előtted van, és tudod azt is, hogy iszonyatosan sokat kell még dolgoznod, hogy célba érj, de azt is tudod, hogy képes leszel rá, mert a legnagyobb terhet ledobtad magadról.
Ez a batyu jelképezni azt a fajta lelki terhet, ami tudat alatt működik csak, de olyan erővel bénítja egész valódat, hogy alig-alig tudsz tenni ellene.
Ez a tudat alatt megbúvó, nagyon erős beidegződés küzdött bennem heteken át a tudatos énemmel, ettől éreztem magam rosszul, ez okozta a kínokat.
Teljesen véletlenül rájöttem, hogyan hívhatom elő a tudatalattimban lappangó dolgokat, és a felszínre került felismerést állítottam szembe a tudatos énem által ismert valósággal.
Ekkor jöttem rá, mi a baj. És arra is, hogy tehetek ellen. Ez volt az a pillanat, amikor felültem a bringára, és tekerni kezdtem. Ekkor dobtam el a batyut.
Ettől nyugodtam meg. Ezért aludtam végre nyugodtan végig az éjszakát.
Neked is van batyud? Lehet, hogy van, de még nem is tudsz róla.
Látogass vissza legközelebb, mert megmutatom, hogyan ismerheted fel az érzést, hogy a tudatalattidban ott lappang a súlyos teher. És ha már felismerted, megtanítalak, hogyan küzdj meg saját magaddal, hogyan szabadulj meg a saját batyudtól.
Ez a lelki teher lehet az oka annak, hogy nem vagy képes lefogyni. A fogyás legtöbbször lelki okok gátjai miatt nem jön létre.
Érdekes, de így van: hiába mondod, hogy le akarsz fogyni, a komfortzónád a kövérségre van ráállva.
Ez épül be a tudatalattidba, és gátol meg abban, hogy tegyél ellene.
Hogyan szabadulhatsz meg tudatosan a terhedtől, hogyan fogyhatsz le tudatosan?
Rövidesen megtudod. Gyere vissza legközelebb, hogy megismerd a saját titkodat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: