Előbb utóbb minden fogyni vágyó életében elérkezik a perc, hogy semmi más nem dübörög a fejében, csak az a szó, hogy fogyás.…. fogyás…… le akarok fogyni…… fogyókúrába kezdek…… most lefogyok……. meg ilyenek.
Ezek a szavak beivódnak a bőröd alá, ott vannak minden percben, nem tudsz elvonatkoztatni tőlük, de észrevetted-e, hogy mennyire lehúznak?
A gondolataidat a puszta szó teszi magáévá. Nem te gondolsz már a szóra – fogyás – hanem a szó, az hogy fogyás, eluralkodik rajtad, nem enged, kísért, kerget, menekülni sem lehet előle. Óriási teher ám, amikor egy gondolat ilyen kínzó módon uralja az ember életét. Már-már rögeszmévé válik. Valami olyasmivé, mint a játékszenvedély, csinálod, csinálod, hiába veszítesz, akkor is csinálod, hátha majd legközelebb…..
De nem. Hiába minden, nem változik meg semmi, mindig ugyanoda jutsz, vagyis sehová….
Megvan ennek a pszichológiája. A marketingesek nagyon is jól ismerik ezt a fajta “lelki eseményt”, vagyis azt, hogy az ember egyszerűen függőségbe kerül egy számára egyébként kellemetlen, már-már káros szenvedély, szokás miatt. Ilyen a vásárlási láz, a márkahűség, de ide tartozik a rossz, de ismerős helyzetekhez való öntudatlan ragaszkodás is.
Ezért lehet ennyi fogyasztószert értékesíteni. Ezért van ekkora piaca a csodabogyóknak, ezért költenek az emberek irdatlan pénzeket a fogyókúrás szerekre. Mert már hozzászoktak ahhoz, hogy ők bizony kövérek, fogyni szeretnének, és akár hiszed, akár nem, a tudatalattijukban rendkívül erősen rögzül a magukról alkotott kép: az, hogy kövér. És mivel ehhez az állapothoz szokott hozzá, jól ismeri a helyzetet, tudat alatt ragaszkodik hozzá.
A felszínen persze azt mondja, hogy szeretne lefogyni, meg akar szabadulni a fölösleges súlytól. Azt hiszi, hogy tényleg ezt akarja….. pedig nem. A tudatalattija nem ezt akarja. És ezért veszi meg a sok fölösleges fogyasztószert. Ha ezek a szerek hatásosak lennének, nem volna már kövér ember a világon.
Aki le akar fogyni, annak le kell ásnia a tudata legmélyére. Meg kell keresnie azt a kapcsolót, ami átállítja a tudatalattiját, és át kell váltania. Ez így persze elég ködösnek tűnik, de hidd el, nagyon is működő dolgokról beszélek. Tudom, megtapasztaltam. Elsőként magamon, aztán sorban ismerősökön, barátokon, az ő barátaikon, és mára elmondhatom, hogy nagy tapasztalatot szereztem a témában. Ha működik százból kilencvenkilenc embernél, akkor nagy esélyed van arra, hogy nálad is működni fog.
Figyeld csak a következő bejegyzéseket, és látni fogod, hogy amit itt leírtam, lépésről lépésre végigvihető: a kövérség szó a tudatalattidban a “kellemetlen, de megszokott” kategóriából átlép majd a “gyűlölöm, nem akarom, teszek ellene” kategóriába.
A fogyás misztikus szava pedig előjön a tudatalattid legmélyéről, és a “vágyva-vágyott” kategóriába kerül. Na ez lesz az a pillanat, amikor fel fogsz állni a padlóról, és elindulsz a Himalája teteje felé.
Addig azonban lesz még dolgod bőven. Maradj velem, és meglátod, hogy kell ezt csinálni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: