Lépésről lépésre....

Kövér vagy—–kövér vagy——

  Kövér vagy….. zúgott a gondolat egész lelkemben. Beleremegett a testem, rázkódott az agyam, kínlódtam, de megállíthatatlan áradatként újra és újra felmerült, ott volt, bárhová mentem, bármit csináltam. Kövér vagy….. kövér vagy…… kövér vagy……. ismételgette bennem egy hang. Nagyon különös volt az érzés, hogy a gondolatot ezúttal nem utasítottam el. Nem hárítottam, nem kerestem mentségeket,… Tovább »

Mikor is kezdődött?

Igazából nem is tudom biztosan, hogy mikor fogtam föl, hogy valami nagyon nincs rendben. És amikor már éreztem, hogy nem jó, ahogy van, elkezdtem bűnbakokat keresni. Olyan jó érzés volt, másra, másokra hárítani a felelősséget. Olyan jó volt azt gondolni, hogy én tökéletes- vagy majdnem az vagyok. Ismerős az érzés? Ha igen, akkor mi, te… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!